A hatékony csoportkialakítás egyik legfontosabb szempontja, hogy olyan emberekből álljon, akik jól tudnak egymással együttműködni, ez ugyanúgy igaz a tudásközösségekre, mint bármely más csapatra. Cikkünkben a tudásközösségben betöltendő szerepeket vizsgáljuk, az egyes szereplők jellemző tulajdonságait, feladatait és felelősségeit, összevetve Belbin csoportszereplőkről alkotott elméletével. Érdemes továbbolvasni… →

Amennyiben egy vállalatnál bármely új projektet, új akciót vagy tevékenységet szeretnénk bevezetni, az ehhez szükséges engedély és támogatás megszerzése érdekében első lépésként meg kell győznünk az illetékes vezetőket ötletünk szükségéről. Így van ez a tudásközösségek esetében is, hiszen annak ellenére, hogy létrehozásuk csupán minimális befektetést igényel, az erre fordított nélkülözhetetlen erőforrásokat és időt a szervezetben más tevékenységekkel szemben kell elnyerniük. A tudásközösségek bevezetése érdekében nagyon fontos tehát azok hasznának mérése, amelyre franchise partnerünk, a Knoco Ltd. két egyszerű módszert ajánl.  Érdemes továbbolvasni… →

Kompetenciának általában mindazon értékvezérelt személyiségjegyek, képességek, motivációk, tudások, tapasztalatok, képességek, stb. stb. rendszerét értjük, amely azt adott (szervezeti) közegben olyan viselkedést eredményez, amely közvetlen ok-okozati kapcsolatban van a sikerrel.

                                                                              (DeLosie meghatározása)

Minden csoport – amikor már közösséggé alakul – sajátosan szervezett működési mintázatot mutat. Kimondva, vagy – többnyire – kimondatlanul megállapodnak valamilyen értékekben. Ezek nem csak egy közös hivatkozási alapot jelentenek, az összetartozás érzését keltik, hanem kiterjedhetnek a követendő célokra is. Vizsgálandó kérdés lehet, hogy melyek a tudásközösségre jellemző specifikus értékek? Honnan származnak ezek az értékek? Milyen kapcsolatban vannak a szervezet értékeivel? Melyek azok az értékek, melyek a tudásközösség minden egyes tagjára igazak, vagy igaznak kell, hogy legyenek? Melyek azok, amelyek csak egyes szereplőkhöz, pl. a tudásközösség vezetőjéhez, vagy a szponzorához köthetők? Vagy megfordítva: jelenthet-e értéket a szervezet számára a tudás, a tudás megőrzése? Jelenthet-e értéket egy, vagy több tudásközösség léte? Egyáltalán a szervezet mikor tekinti értékesnek a tudásközösséget? Mit tekint sikernek? És még mindig az értékek síkján maradva, a tudásközösség mikor tekinti sikeresnek saját működését? Milyen viszonyban van a kettő? Érdemes továbbolvasni… →

A Det Norske Veritas (DNV) vállalat 1864 óta tengeri járművek és eszközök osztályozásával és vizsgáztatásával foglalkozik. Ezzel együtt jár, hogy hatalmas adat és tudásbázist épített, hogy folyamatosan naprakész információi legyenek. Tehát 146 éve információ, avagy tudásmenedzsmenttel foglalkozik átvitt értelemben. Mivel ez egy kiterjedt hálózattal rendelkező vállalat, világszerte 300 irodája és közel 5500 alkalmazottja van, ezért viszonylag korán, a ’90-es évek elején rákényszerült, hogy munkafolyamatait infokommunikációs technológia segítségével felgyorsítsa. Ez a felgyorsítás azonban azzal járt, hogy a vállalati alkalmazottak között lelassult a tudásátadás, hiszen nem volt idejük egymással olyan mértékig kapcsolatba lépni, mint korábban. Hiába hozták létre a vállalati intranetet az ezredforduló előtt, a terjeszkedő hálózatba nem tudtak beilleszkedni az újabb irodák, elszigetelődtek az évek, évtizedek óta a cégnél dolgozó kollégáiktól. Érdemes továbbolvasni… →

Megelőző tanulás

A megelőző tanulás tartalmazza

• a munkára való előzetes felkészülést,
• a coaching, mentorálási rendszert,
• a kompetenciák rendszeres értékelését, szinten tartását.

Akkor van rá szükség, ha  nem elegendő, hogy a projektek csak a meglévő tudásból indulnak ki, a résztvevők meglévő tacit tudására alapozva. Érdemes továbbolvasni… →

Sokan úgy gondolják, hogy tudásmenedzsmentre csak a magánszektorban van szükség, hiszen az állami szférában ez a rendszer nem alkalmazható. Azonban ez nem igaz. A tudásmenedzsment négy legfontosabb tényezőjét vizsgálva kiderül, hogy bár a két szektor között valóban éles különbségek vannak, a tudásmenedzsment mindkét esetben fontos eszköz a hatékonyság növelése érdekében. Érdemes továbbolvasni… →

A 20. század második felétől a tudást szinte egy új termelési tényezőként kezdték el kezelni. A többi erőforrástól viszont megkülönbözteti az, hogy a tudás annál jobban gyarapodik, minél többet használják. Így a tudásalapú gazdaságban egy szervezet életképességét alapvetően meghatározza az a tulajdonsága, hogy miként tudja menedzselni a szervezeti tudást. Ennek vizsgálatára használatosak a tudásmenedzsment érettség modellek. Érdemes továbbolvasni… →

A világ egyik legnagyobb tudásközössége működik a www.experts-exchange.com nevű oldalon, ahol a szélrózsa minden irányából idelátogató IT szakértők osztják meg informatikai technológiával kapcsolatos problémáikat, tudásukat. Az oldalt csaknem 4 millió informatikus és 250 ezer szakértő használja, aminek köszönhetően mára már több mint 2,6 millió informatikai problémára kaphatunk megbízható, használható választ néhány percen belül. A hatalmas érdeklődésnek és rengeteg regisztrált felhasználónak köszönhetően a megoldások száma naponta több mint 1000-rel bővül. Érdemes továbbolvasni… →

(Véry Zoltán: A tudáskontrolling rendszer c. tanulmánya alapján)

Napjainkban a vállalatok egyik legfőbb értéke, a versenyképesség nélkülözhetetlen eleme a szellemi tőke, vagyis a tudás. Mivel a szervezetekben megtalálható tudás irányítása alapvetően meghatározza a szervezetek működésének hatékonyságát, így annak módszere, tudatos alkalmazása a vállalatok sikerében kulcstényező. Véry Zoltán ezen problémát és egyben lehetőséget felismerve a tudásmenedzsment, valamint a kontrolling összekapcsolásával megalkotta a tudáskontrollingot, amely a tudás irányításának egyfajta keretrendszereként értelmezhető. Érdemes továbbolvasni… →

Miközben költségeink csökkentésére számos mód van, a támogatások felhasználásakor számos nehézségbe ütközünk. Ha céges továbbképzéseink finanszírozására, esetleg oktatási támogatására állami segítséget szeretnénk igénybe venni, a lehetőség ott van előttünk, de a kihasználása nem egyszerű feladat. Cikkünkben az adminisztrációs buktatókra, ravasz jogszabályokra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a támogatások felhasználása minél zökkenőmentesebb legyen. Érdemes továbbolvasni… →