<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>POZITEAM</title>
	<atom:link href="http://poziteam.hu/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://poziteam.hu</link>
	<description></description>
	<lastBuildDate>Mon, 14 May 2012 10:56:19 +0000</lastBuildDate>
	<language>en</language>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
	<generator>http://wordpress.org/?v=3.3.1</generator>
		<item>
		<title>Microsoft Magyarország a tudásmegosztás szolgálatában</title>
		<link>http://poziteam.hu/2012/05/09/microsoft-magyarorszag-2/</link>
		<comments>http://poziteam.hu/2012/05/09/microsoft-magyarorszag-2/#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 09 May 2012 08:31:04 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Nagy-Levente</dc:creator>
				<category><![CDATA[Cikkek]]></category>
		<category><![CDATA[Microsoft Magyarország]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://poziteam.hu/?p=2906</guid>
		<description><![CDATA[Nap mint nap számos órát töltünk el a Microsoft Office programcsomaggal és a tudásmegosztás, valamint az információkezelés számos pontján használjuk azt. A Microsoft több mint 20 éve fejleszti ezeket az alkalmazásokat és mára amellett, hogy újabb és újabb funkciókat hoz ki az egyes verziókban, kiszolgálók és online szolgáltatások egész sorát építette az alkalmazások köré. Az [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Nap mint nap számos órát töltünk el a Microsoft Office programcsomaggal és a tudásmegosztás, valamint az információkezelés számos pontján használjuk azt. A Microsoft több mint 20 éve fejleszti ezeket az alkalmazásokat és mára amellett, hogy újabb és újabb funkciókat hoz ki az egyes verziókban, kiszolgálók és online szolgáltatások egész sorát építette az alkalmazások köré. <span id="more-2906"></span>Az eseményen át fogjuk tekinteni, hogy hogyan lehet az Office alkalmazásokat a tudásmegosztás szolgálatába állítani, milyen funkciókat kell biztosítani a munkatársaknak, hogy kialakulhassona  gördülékeny tudásmegosztás, mit várjunk el egy modern irodai informatikától és hogyan lehet ezeket a szolgáltatásokat könnyen elérni. A bemutató során érinteni fogjuk az egységes kommunikáció, a döntéshozatal, a tartalomkezelés, a folyamatszervezés és a keresés területeit is. Az élő rendszerek bemutatása közös beszélgetésre és rugalmas felfedezésre is alkalmat ad majd.</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://poziteam.hu/2012/05/09/microsoft-magyarorszag-2/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>1</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Következő Műhelyünk helyszíne: Microsoft Magyarország</title>
		<link>http://poziteam.hu/2012/05/09/microsoft-magyarorszag/</link>
		<comments>http://poziteam.hu/2012/05/09/microsoft-magyarorszag/#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 09 May 2012 08:09:28 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Füredi Katalin</dc:creator>
				<category><![CDATA[Cikkek]]></category>
		<category><![CDATA[Microsoft Magyarország]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://poziteam.hu/?p=2900</guid>
		<description><![CDATA[Következő Műhelyünket a Microsoft Magyarország házigazdaságával rendezzük, június 14-én 14.00 órától. A Program még kialakulóban van, a jelentkezéseket már most fogadjuk az alábbi linken. Idézet Nagy Levente -Microsoft Magyarország- által írt Műhely beharangozóból: „Nap mint nap számos órát töltünk el a Microsoft Office programcsomaggal és a tudásmegosztás, valamint az információkezelés számos pontján használjuk azt..”  A [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Következő Műhelyünket a Microsoft Magyarország házigazdaságával rendezzük, <strong>június 14-én</strong> <strong>14.00 órától</strong>. A Program még kialakulóban van, a jelentkezéseket már most fogadjuk az alábbi <a href="http://poziteam.hu/esemenyek/event/bovitett-muhely/" target="_blank">linken</a>.<br />
Idézet Nagy Levente -Microsoft Magyarország- által írt Műhely beharangozóból: „Nap mint nap számos órát töltünk el a Microsoft Office programcsomaggal és a tudásmegosztás, valamint az információkezelés számos pontján használjuk azt..”  A teljes beharangozó <a href="http://poziteam.hu/2012/05/09/microsoft-magyarorszag-2/?preview=true&amp;preview_id=2906&amp;preview_nonce=bdd054741c" target="_blank">itt</a> olvasható.</p>
<p>&nbsp;</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://poziteam.hu/2012/05/09/microsoft-magyarorszag/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Mi az eLearning?</title>
		<link>http://poziteam.hu/2012/05/08/mi-az-elearning/</link>
		<comments>http://poziteam.hu/2012/05/08/mi-az-elearning/#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 08 May 2012 13:10:33 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Petákné Balogh Anikó</dc:creator>
				<category><![CDATA[Cikkek]]></category>
		<category><![CDATA[e-learning]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://poziteam.hu/?p=2897</guid>
		<description><![CDATA[Sose szerettem a definíciókat. Mindig valami olyan unalmas, száraz, megtanulandó dolgok voltak, amikkel nem boldogultam.  Ebből kifolyólag magolni sem tudtam soha. Szóval számomra az e-learning meghatározása is problémás, nemcsak a fentiek miatt, hanem a szakirodalomban sem egységes. Direkt írtam kétféleképen a szót, kisbetűvel, nagybetűvel, kötőjellel is írják. Ebből is látszik, hogy még nem kiforrott az [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Sose szerettem a definíciókat. Mindig valami olyan unalmas, száraz, megtanulandó dolgok voltak, amikkel nem boldogultam.  Ebből kifolyólag magolni sem tudtam soha. Szóval számomra az e-learning meghatározása is problémás, nemcsak a fentiek miatt, hanem a szakirodalomban sem egységes. <span id="more-2897"></span>Direkt írtam kétféleképen a szót, kisbetűvel, nagybetűvel, kötőjellel is írják. Ebből is látszik, hogy még nem kiforrott az ügy. Bár eLearningről (azt hiszem, maradok ennél a verziónál) már vagy 15 éve beszélnek, főleg az USÁ-ban van nagy hagyománya, és ott jóval elterjedtebb, mint nálunk.<br />
Nagyon általánosan véve az eLearning minden olyan oktatásra, tanulásra vonatkozik, ami elektronikus médiumokon folyik. Máris találtam egy ellentmondást: a magyar Wikipédia számítógépes hálózaton elérhető képzési formaként definiálja, míg az angol az én fenti definíciómhoz hasonlít : ”all forms of electronically supported learning and teaching”. Vannak aztán mindenféle más verziók is, számítógép-alapú tanulás és tanítás, kollaboratív tanulás, technológiával támogatott tanulás, stb.<br />
Az úgyenvezett tiszta eLearning kezdeményezések általában elhaltak, a leghíresebb példa az angliai <a title="UK e-University" href="http://www.virtualcampuses.eu/index.php/UK_e-University">UK e-University</a> bukása, amire fontmilliókat áldoztak, és nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Véleményem szerint kissé még korai volt a kezdeményezés 2002-ben. Akkoriban mindenki azt gondolta, hogy az eLearning lesz az új  „killer app”, menő alkalmazás. Így utólag visszanézve látható, hogy két dolog hiányzott az elterjedéshez: az ún. digitális kompetenciák, tehát hogy az emberek gondolkodás nélkül használják a számítógépes alkalmazásokat, a másik pedig a technikai alkalmazások alacsony szintje. Azóta felnőtt egy generáció, akiket a digitális bennszülöttekként szokás emlegetni, számukra természetes az, hogy folyton a gép előtt ülnek, sőt viszik magukkal okostelefon formájában. Jó megoldás a blended learning (kevert, vagy ötvözött tanulás) én is ezt csinálom a hallgatóimmal, órán használják az én vezetésemmel az eLearning tananyagokat, vagy a kurzus elején, közepén és végén találkozunk, közben önállóan dolgoznak, de van fórum, segítség, ahol vagy én, vagy ők válaszolnak a feltett kérdésekre (peer-to-peer learning), a hallgatók egymást oktatják. Ez átvezet a legújabb trendhez, az eLearning 2.0-hoz, ami a szociális hálózatok használatát és a társaktól való információszerzést jelenti a tanulási folyamatban.<br />
Nyomtatható eLearning<br />
Egy-egy eLearning tananyag bemutatása során többször kérdezték már diákok: -És tanárnő, ezt ki lehet nyomtatni? Az első alkalmakkor eléggé téptem a hajam, mert a nyomtatható elearning meglehetős oximoronként hangzott (ellentétes fogalmak összekapcsolása), de aztán elgondolkoztam a kérdésen. Érthető, ha a hallgató szeretne kinyomtatni egy nagyobb tananyagot, hogy buszon, vonaton tudja olvasni, vagy egyszerűen fárasztónak találja a monitoron olvasást. Ezzel azonban az eLearning egyik alapja vész el, az interaktivitás. Nem lehet képekre kattintani, a szó fölé vitt kurzorral szómagyarázatot megjeleníteni, tesztet kitölteni, nem látszanak az animációk, stb. Viszont mégis feldolgozható így a tananyag szövegrésze.<br />
Ezek az  állítások csak akkor igazak, ha „valódi” eLearning tananyagról van szó, tehát amire a fent elmondottak vonatkoznak. Egy e-jegyzet, pl. egy PDF dokumentum minden további nélkül nyomtatható, bár PDF-fel is lehet mostanában interaktív dolgokat létrehozni, pl. aktív PDF, portfolió. A nyomtatható eLearning problémája megoldódni látszik a mobil eszközök elterjedésével. Az okostelefonok, táblagépek, e-könyvolvasók könnyűek, kényelmesek, hordozhatóak, buszon, vonaton is lehet olvasni. A két évvel ezelőtti EDEN konferencia témája is a mobil tanulás volt.</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://poziteam.hu/2012/05/08/mi-az-elearning/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Földhivatal karriermenedzsment programja</title>
		<link>http://poziteam.hu/2012/05/08/foldhivatal-karriermenedzsment-programja/</link>
		<comments>http://poziteam.hu/2012/05/08/foldhivatal-karriermenedzsment-programja/#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 08 May 2012 08:27:27 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Füredi Katalin</dc:creator>
				<category><![CDATA[Cikkek]]></category>
		<category><![CDATA[Földhivatal karriermenedzsment program]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://poziteam.hu/?p=2884</guid>
		<description><![CDATA[A napokban kaptunk egy régi kedves partnerünktől -Borsay Tamás hivatalvezető Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatala- egy e-mailt, melyet az Ő szavaival és természetesen a beleegyezésével most szeretnénk Önökkel megosztani: “A POZITEAM Hírlevelének egy korábbi számában beszámoltatok hivatalunk karriermenedzsment programjáról. Idő hiánya miatt, akkor csak munkaanyagokat tudtam küldeni. Most írtam a képzésről egy cikket…” Ha valakinek a közösségből a [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p><em>A napokban kaptunk egy régi kedves partnerünktől -Borsay Tamás</em> hivatalvezető<br />
Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatala- egy e-mailt, melyet az Ő szavaival és természetesen a beleegyezésével most szeretnénk Önökkel megosztani:<br />
“A POZITEAM Hírlevelének egy korábbi számában beszámoltatok hivatalunk karriermenedzsment programjáról. Idő hiánya miatt, akkor csak munkaanyagokat tudtam küldeni. Most írtam a képzésről egy cikket…” <span id="more-2884"></span><br />
Ha valakinek a közösségből a kutatásához, munkájához szükséges, nyugodtan felhasználhatja.<br />
Mi megkezdtük a második csoport képzését. Az OTP mentori rendszere új szempontokat is adott. Köszönöm, hogy megszerveztétek és részt vehettem rajta.&#8221;</p>
<p>Az alábbi két link alatt megtekinthető Földhivatal karriermenedzsment programjáról megjelent <a href="https://docs.google.com/open?id=0BxHljIds6b2fWmhKWGw4RG8zTWs">cikk </a>valamint <a href="https://docs.google.com/document/d/1MzNjD9jrkt3PlhG-gJmMTk4mRWKzhxEzQEOCgVbsKEM/edit">Humánpolitikai Szemle 1 számú táblázat</a></p>
<p>&nbsp;</p>
<p>&nbsp;</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://poziteam.hu/2012/05/08/foldhivatal-karriermenedzsment-programja/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Open Source tudásmenedzsment rendszerek bevezetésének kérdései</title>
		<link>http://poziteam.hu/2012/05/08/open-source-tudasmenedzsment-rendszerek-bevezetesenek-kerdesei/</link>
		<comments>http://poziteam.hu/2012/05/08/open-source-tudasmenedzsment-rendszerek-bevezetesenek-kerdesei/#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 08 May 2012 08:12:15 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Levai Andras</dc:creator>
				<category><![CDATA[Cikkek]]></category>
		<category><![CDATA[Tudásmenedzsment]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://poziteam.hu/?p=2873</guid>
		<description><![CDATA[Szervezeteken belül kialakult sikeres tudásmenedzsment példák közül talán az egyik legérdekesebb a BBC-féle, ahol alulról szerveződött meg. Nem igényelt semmiféle vezetői támogatást, marketinget, hanem szájról-szájra terjedtek el azon eszközök (fórum, tudástérkép, blog, wiki), melyeket a felhasználók használtak. E siker történet óta eltelt 5-10 év, új trendek jelentek meg az informatikában, illetve ingyenes eszközök vége láthatatlan [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Szervezeteken belül kialakult sikeres tudásmenedzsment példák közül talán az egyik legérdekesebb a BBC-féle, ahol alulról szerveződött meg. Nem igényelt semmiféle vezetői támogatást, marketinget, hanem szájról-szájra terjedtek el azon eszközök (fórum, tudástérkép, blog, wiki), melyeket a felhasználók használtak.<span id="more-2873"></span> E siker történet óta eltelt 5-10 év, új trendek jelentek meg az informatikában, illetve ingyenes eszközök vége láthatatlan mennyiségben áll a rendelkezésünkre. Az ingyenesen, vásárolt licensz nélkül használható szoftverek hivatalos megnevezése az Open Source szoftverek, melyek, akár forráskód szinten is letölthetőek az internetről, szabadon felhasználhatóak, módosíthatóak, továbbfejleszthetőek. Vállalati informatikai rendszerek közé ilyeneket beépíteni mégsem olyan egyszerű. Bár nincs licensz díjuk, de már az élesbe állításuk járhat költséggel, hiszen, ha házon belül nem található ehhez megfelelő tudás, akkor szükséges külső partnert találni, aki segít ennek a bevezetésében. Még ez sem jelent hosszú távú biztonságot, üzemeltetés közben felmerülő problémákra vajon, honnan lehet támogatásra számítani, elképzelhető olyan eset is, amikor az adott szoftverrel foglalkozó online közösség nem elérhető. Bár csak „kellemetlennek” tűnik, ha egy tudásmenedzsment rendszer egy teljes napig nem üzemel, hiszen nem ez jelenti egy adott vállalatnál az alap üzleti eredményt, termelést jelentő szoftvert, de a felhasználók lelkesedését csökkentheti, a rendszer használatának erodálásához vezethet. Jövő is homályosnak tűnhet, hiszen szintén lehetséges az, hogy az online közösség jövőbeli fejlesztési útvonala olyan funkciókat tartalmazhat, amire nekünk egyáltalán nem lesz szükségünk, vagy akár amiket mi használunk azzal teljesen ellentétes lesz. Ezen buktatók és veszélyek ismeretében mégis érdemes megvizsgálni milyen tudásmenedzsment támogató rendszerek léteznek, mert könnyedek, gyorsak, és ha lefedik az igényeinket, akkor itthon is lehet hozzá találni, olyan informatikai cégeket, akik képesek szupportálni. Míg a BBC egyenként szedte össze azokat a programokat, amivel kialakította a tudásmenedzsment rendszerét, ma már erre nincs szükség. Social Intranet, vállalati közösségi hálózat néven remek eszközöket lehet találni. A Social Intranet definícióját magyarul Pécsi Ferenc definiálta talán a legjobban, akit hallhattunk a POZITEAM Workshopján, lényegre törően talán céges Facebooknak lehetne nevezni. Az Open Source közösségi intranetek közül a legnagyobbak az Alfresco, Atrium, Drupal Commons, Elgg, Liferay, WordPress + Buddypress. Ebből hármat szeretnék kiemelni, az ELGG-et, amely a legegyszerűbb, mégis nagy méretben is használható, rendelkezik LDAP autentikációval, tagelési opcióval, magyar fordítással, avatar, dashboard, barátok, csoportok, profil opciókkal. Gyakorlati felhasználásában jó példa a Graz-i Egyetem tudás oldala. <a href="http://tugll.tugraz.at/">http://tugll.tugraz.at/</a> a rendszer előnye és hátránya az egyszerűsége, ha komplexebb funkciókra van szükség, akkor fejleszteni kell. A második rendszer a Buddypress, mely egy kiegészítés a WordPresshez. Főbb tulajdonságai közé tartozik a hírfolyam, felhasználói profilok, avatar, csoport logo, fórumok, ismerősök beállítása, üzenetküldés, személyes blogok kialakításának lehetősége. Egyetemi példát folytatva a New York-i Városi Egyetem használja: <a href="http://commons.gc.cuny.edu/">http://commons.gc.cuny.edu/</a> A Buddypressnél bár rengeteg funkció áll készen, a felhasználók adminisztrációja körülményes, ezért ott is szükséges fejlesztés. Drupal Commons a harmadik rendszer, ami használható vállalati közösségi intranetként, Drupal disztribució a hivatalos megnevezése, azaz olyan Drupal csomagokból lett összeállítva, amelyek tesztelési folyamaton már túlestek. Főbb jellemzői: hírfolyam kezelése, profilalkotás és barátok bejelölése, csoportok és alcsoportok létrehozása, ajánlások, közösségi analitika, azaz a rendszer használatának mérése. Példaként pedig egy apartman lakóknak létrehozott közösségi hálózat említhető: <a href="http://www.10ants.com/">http://www.10ants.com/</a></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://poziteam.hu/2012/05/08/open-source-tudasmenedzsment-rendszerek-bevezetesenek-kerdesei/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Tudásmegosztás 2.0</title>
		<link>http://poziteam.hu/2012/05/08/tudasmegosztas-2-0/</link>
		<comments>http://poziteam.hu/2012/05/08/tudasmegosztas-2-0/#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 08 May 2012 08:11:18 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Pécsi Ferenc</dc:creator>
				<category><![CDATA[Cikkek]]></category>
		<category><![CDATA[tudásmegosztás]]></category>
		<category><![CDATA[WEB2.0]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://poziteam.hu/?p=2876</guid>
		<description><![CDATA[Vállalati közösségi hálózat megvalósítása a Qontext együttműködési platform alkalmazásával A 2000-es évek közepétől a kétirányúvá váló online kommunikáció (web 2.0.) és az elképesztő sebességgel hódító közösségi hálózatok gyökeresen átalakították a közösségi együttműködést és a kommunikációt. Közben a vállalati falakon belül szinte semmi sem változott. Ott továbbra is a Window &#8211; Outlook &#8211; (SharePoint) tengely/háromszög határozza [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p style="text-align: center;"><strong>Vállalati közösségi hálózat megvalósítása a Qontext együttműködési platform alkalmazásával</strong></p>
<p>A 2000-es évek közepétől a kétirányúvá váló online kommunikáció (web 2.0.) és az elképesztő sebességgel hódító közösségi hálózatok gyökeresen átalakították a közösségi együttműködést és a kommunikációt. Közben a vállalati falakon belül szinte semmi sem változott. Ott továbbra is a Window &#8211; Outlook &#8211; (SharePoint) tengely/háromszög határozza meg hogyan is dolgozunk. <span id="more-2876"></span><br />
A különböző kutatások (Gartner, Nielsen, Altimeter stb.) szerint a vállalatok többsége még nem döntötte el, mit is kezdjen a közösségi médiával. A legtöbben inkább csak a marketing és a PR (esetleg az ügyfélszolgálat) kiegészítő csatornájaként igyekeznek &#8220;megszelídíteni&#8221; a Facebookot, a Twittert és társaikat, míg mások a vállalaton belül szigorú szabályzattal próbálják meg korlátozni azok használatát. (Ezek a szabályzatok gyakran még a munkaidőn túli, de a munkával, munkahellyel kapcsolatos közösségi kommunikációra is kiterjednek.) Több irány közül választhatnak azok is, akik úgy döntenek, hogy a vállalat érdekében is fel kívánják használni a közösségi hálózatokban jól érzékelhető óriási energiákat. A legolcsóbb megoldás a &#8220;külső&#8221; eszközök beengedése. A vállalaton belüli, zárt Facebook csoport, az ingyenes Mediawiki, vagy a népszerű WordPress blog használata első pillantásra jó ötletnek tűnnek, de legtöbbször hamar kiderül, hogy az ingyenes eszközöknek nagy az ára,  ezek között az alkalmazások közt pedig nincs, vagy nehézkes az átjárás.<br />
A legismertebb vállalati szoftverek gyártói némi késéssel, de elkezdték &#8220;közösségi réteggel&#8221; felszerelni alkalmazásaikat. Első látásra kényelmesnek tűnhet ez a megoldás, de hamar kényelmetlenné válik, amikor nem tudjuk éppen melyik közösségi hálózatban ki és mit is mondott.<br />
Meggyőzősünk szerint igazi megoldást csak egy olyan, egységes platform jelenthet, ami magába foglalja az összes fontos közösségi funkciót, valamint képes a hagyományos vállalati szoftverek (CRM, HRM, ERP, intranet) integrálására is.<br />
Ma már tucatnyi ilyen megoldás létezik. Érdemes őket kipróbálni, tesztelni, összehasonlítani, ugyanakkor állandóan tudatában kell lenni, hogy a közösségi együttműködésben, a szervezeti tudásmegosztásban az eszköz csak másodlagos, a lényeg a szervezeti nyitottság, az együttműködésre való készség.<br />
Mi alaposan körülnéztünk a piacon, kipróbáltuk a fenti kritériumoknak eleget tevő rendszereket és végül az amerikai-indiai Qontextet találtuk a legígéretesebbnek. (2011. októbere óta hivatalosan is a Qontext partnerei vagyunk.)<br />
A Qontext számítástechnikai felhőben működő szolgáltatás, aminek használatához kizárólag egy webes böngészőre (vagy okostelefonra) van szükség. A felület nagyon barátságos, aki használja a Facebookot, vagy a LinkedInt, itt is gyorsan kiismeri magát.<br />
A Qontext által támogatott tudásmegosztás nem öncélú. A tudásmenedzsment az elmúlt években a nagy dokumentumoktól a mikrotartalmak felé mozdult el. A cél a munkával, a különböző tartalmakkal (üzenetek, fájlok, dokumentumok) kapcsolatos, az arról szóló beszélgetések megőrzése, kereshetővé tétele.<br />
A beszélgetések mindig valamilyen tartalmi elemhez (üzenet, fájl, wiki stb.) kapcsolódnak &#8211; ez a kapcsolat a kereséskor is megmarad.<br />
Az alkalmazott eszköztárból &#8211; sok ismerős elem &#8211; leginkább a Office/OpenOffice fájlok kezelését és a belső, egy email program egyszerűségével használható wikit érdemes kiemelni.</p>
<p>Az üzenetek/elemek kezelése egységes. Azok címmel, leírással láthatók el, címkékkel jelölhetők. A címzettek kiválasztásával a személyes, bizalmas  kommunikációtól a teljes közösség üzenőfalán való megjelenésig bármilyen mód tetszőlegesen megválasztható. (Külön beállítással megtiltható az üzenetek/elemek kommentálása, lájkolása, megosztása stb.) A másik, &#8220;vételi&#8221; oldalon pontosan azonosítható a küldemény minden fontos paramétere. A címzett kommentálhatja, lájkolhatja, másnak, vagy saját mappájába továbbküldheti az üzenetet/elemet, de igény estén új embereket is bevonhat a beszélgetésbe. Míg a legtöbb közösségi hálózat jelenidejű (az üzenőfalon &#8220;lefolynak&#8221; a tartalmak), egy vállalati közösségi hálózat esetében fontos az egyes elemek tárolása, mappákba rendezése, illetve kereshetősége. A vállalati közösségi hálózatok segítenek abban, hogy megtaláljuk az egyes területek szakértőit, ehhez azonban részletes felhasználói profilra van szükség. Fontos, hogy minden vállalat saját igényei szerint határozhassa meg mi kerüljön ezekbe a profilokba.<br />
Természetesen vannak témák, melyek szükséges a teljes közösség előtt megvitatni. Az egyszerűen létrehozható csoportokban ugyanaz az eszköztár áll a felhasználók rendelkezésére, mint a nagy közösségben.<br />
A Qontext abban is eltér a Facebooktól, hogy a különböző felhasználói csoportokhoz eltérő jogosultsággal bíró szerepkörök köthetők. Ez nem csak korlátozást jelent, de egyszerűbbé is teszi a hálózat használatát.<br />
Akadnak olyan elemek, amiket érdemes tartósan is láthatóvá tenni. Bármelyik felhasználó javasolhatja bármelyik elemet kiemelésre. (A kiemeléseket az admin hagyja jóvá.)<br />
A Qontext az MS Office dokumentumokat is ugyanúgy kezeli, mint más elemeket. Lehet hozzájuk megjegyzést fűzni, címkézni, megosztani lájkolni. Egy dokumentum minden új feltöltését új verzióként kezeli. A dokumentumokat követni lehet, ilyenkor a felhasználó minden frissítésről értesítést kap. A belső wiki több ember által szerkeszthető tartalmat jelent. A szerkesztők és az olvasásra jogosultak egymástól függetlenül állíthatók be.<br />
A mobil appoknak köszöngetően az sem szakad el a tudásmegosztástól, aki éppen nincs számítógépközelben.<br />
Az utolsó diák azt foglalják össze, miben is különbözik a Qontext (és az általa képviselt közösségi együttműködés) a Facebooktól, illetve az olyan hagyományos tudásmegosztási formáktól, mint az email, az IM, vagy a statikus intranet. Egy rövid (élőben 10 perces) előadás csak a problémák és megoldások rövid felvillantatására alkalmas. További információk találhatók a megadott címeken, illetve szívesen válaszolok a felmerülő kérdésekre is. Mindenkinek javaslom a Qontext ingyenes kipróbálását is. Ez a <a href="http://www.qontext.com/next-steps/signup/">http://www.qontext.com/next-steps/signup/</a> címen lehetséges.</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://poziteam.hu/2012/05/08/tudasmegosztas-2-0/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Az Audi jövője a tudás!</title>
		<link>http://poziteam.hu/2012/05/02/az-audi-jovoje-a-tudas/</link>
		<comments>http://poziteam.hu/2012/05/02/az-audi-jovoje-a-tudas/#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 02 May 2012 08:12:06 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Gyulay Tibor</dc:creator>
				<category><![CDATA[Cikkek]]></category>
		<category><![CDATA[Audi]]></category>
		<category><![CDATA[Tudásmenedzsment]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://poziteam.hu/?p=2864</guid>
		<description><![CDATA[Beszélgetés Rozman Richárddal az Audi Hungária ügyvezető igazgatójával Az Audi Hungária Motor Kft. Magyarország egyik legjelentősebb gazdasági tényezője.  A csúcstechnológia működtetése komoly követelményeket támaszt a tudástőke kezelésével szemben is. Előrehaladott tárgyalásokat folytatunk annak érdekében, hogy június folyamán megismerjük az Audi TM törekvéseit. A vállalat egyik ügyvezetőjével folytattunk érdekes beszélgetést a TM helyéről, szerepéről.Gyulay Tibor: -          [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p><em>Beszélgetés Rozman Richárddal az Audi Hungária ügyvezető igazgatójával</em><br />
Az Audi Hungária Motor Kft. Magyarország egyik legjelentősebb gazdasági tényezője.  A csúcstechnológia működtetése komoly követelményeket támaszt a tudástőke kezelésével szemben is. Előrehaladott tárgyalásokat folytatunk annak érdekében, hogy június folyamán megismerjük az Audi TM törekvéseit. A vállalat egyik ügyvezetőjével folytattunk érdekes beszélgetést a TM helyéről, szerepéről.<span id="more-2864"></span>Gyulay Tibor:</p>
<p>-          <em>Milyen szerepet játszik az Audi életében a tudás?</em></p>
<p><strong>Rozman Richárd:<em></em></strong></p>
<p>-          Az Audi Hungária már most a világ legnagyobb motorgyára, és hosszú távon teljes autóipari vertikum kiépítését tervezzük Győrött. A magas szintű teljesítmény egyik feltétele és a jövő sikereinek záloga a nagyon magas szintű tudás. <em></em></p>
<p>Gyulay Tibor:</p>
<p>-          <em>Mikor szembesültél vele, hogy még egy ilyen professzionálisan működő szervezetnél is nagy figyelmet kell szentelni ennek a kérdésnek?</em></p>
<p><strong>Rozman Richárd:<em></em></strong></p>
<p>-          Már azonnal a 2007-es hivatalba lépésemkor egy olyan problémával szembesültem, ami szoros kapcsolatban volt a tudásmenedzsmenttel. A nem kellően átgondolt bérpolitika miatt igen sok képzett munkaerő hagyta el a szervezetünket. A területért felelős munkatársak arra hivatkozva halogatták a megoldást, hogy komoly anyagi ráfordítást igényelne a probléma. Felhívtam a figyelmüket arra, hogy ha nem megfelelően fizetjük meg az értékes munkaerőt, akkor ennél sokkal többe kerülhet a távozók pótlása, illetve a tudásvesztés által okozott nem kívánatos (időszakos) hatékonyság csökkenés.  A döntés helyessége beigazolódott.<em></em></p>
<p>Gyulay Tibor:</p>
<p>-          <em>A tudásvesztés kockázatának csökkentése mellett, mi indokolja a tudásmenedzsment kiemelt kezelését?</em></p>
<p><strong>Rozman Richárd:<em></em></strong></p>
<p>-          Véleményem szerint, a tudásmenedzsment a jövőben fel fog értékelődni. Komoly versenyelőnyt jelenthet a megfelelő tudástőke, illetve annak korszerű gondozása, fejlesztése. <em></em></p>
<p>Gyulay Tibor:</p>
<p>-          <em>Mit tesz ma az Audi, hogy a jövőt megalapozza ezen a téren?</em></p>
<p><strong>Rozman Richárd:<em></em></strong></p>
<p>-          Az Audi több már az alapoknál kezdi: Német tannyelvű általános iskolát, szakmunkásképzőt és két tudásközpontot működtetünk, amire egy nagyon komoly utánpótlás nevelési rendszer támaszkodik.  A győri Széchenyi István Egyetemen egy tanszékcsoport képzi a jövő szakembereit a gyár speciális igényeinek megfelelően. <em></em></p>
<p>Gyulay Tibor:</p>
<p>-          <em>És a ma kulcstudásainak megőrzése érdekében történik valami?</em></p>
<p><strong>Rozman Richárd:<em></em></strong></p>
<p>-          A vezetői tudás elvesztésének megakadályozására 1,5 éve indult egy projekt, ami a záráshoz közeleg. Nagyon jók az eddigi tapasztalataink. Folytatni szeretnénk hasonló programokkal.<em></em></p>
<p>Gyulay Tibor:</p>
<p>-          <em>Köszönöm a beszélgetést, és további sikereket kívánok!</em></p>
<p>A tervezett közös műhelyprogram keretében ennek a kezdeményezésnek a részleteit ismerhetjük meg, és a tervek szerint egy gyárlátogatással tesszük még emlékezetesebbé az összejövetelt. Terveink szerint júniusban kerülhet sor az eseményre.<br />
Rozman Richárd beszélgető partnere:<br />
Gyulay Tibor ügyvezető igazgató, tudásmenedzsment szakértő (POZITEAM – Knoco hungary)<em></em></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://poziteam.hu/2012/05/02/az-audi-jovoje-a-tudas/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Meghívó ingyenes szakmai programra: IT és Tudásmenedzsment kapcsolata</title>
		<link>http://poziteam.hu/2012/04/18/it-es-tudasmenedzsment-kapcsolata/</link>
		<comments>http://poziteam.hu/2012/04/18/it-es-tudasmenedzsment-kapcsolata/#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 18 Apr 2012 08:22:50 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Füredi Katalin</dc:creator>
				<category><![CDATA[Cikkek]]></category>
		<category><![CDATA[IT]]></category>
		<category><![CDATA[Tudásmenedzsment]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://poziteam.hu/?p=2822</guid>
		<description><![CDATA[Szeretettel várjuk következő ígéretesnek tűnő ingyenes Bővített Műhelyünkre,melyen ezúttal az IT és a Tudásmenedzsment kapcsolatát elemezzük, színesítve néhány ismert és jól bevált informatikai módszerrel. Az eddigi gyakorlatunktól eltérően, a témából adódóan ezúttal a HR szakembereken kívül az IT területén dolgozókat is szívesen látjuk. Ezt a meghívót, kérjük juttassa el szervezetén belül az érintetteknek is, hiszen számukra is hasznos lehet a program. [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Szeretettel várjuk következő ígéretesnek tűnő ingyenes Bővített Műhelyünkre,melyen ezúttal az<strong> IT és a Tudásmenedzsment</strong> kapcsolatát elemezzük, színesítve néhány ismert és jól bevált informatikai módszerrel. Az eddigi gyakorlatunktól eltérően, a témából adódóan ezúttal a HR szakembereken kívül az IT területén dolgozókat is szívesen látjuk. Ezt a meghívót, kérjük juttassa el szervezetén belül az érintetteknek is, hiszen számukra is hasznos lehet a program.<br />
<strong>Időpont</strong>: április 25. 15.30-18.30<br />
<strong>Helyszín</strong>: 1117 Budapest, Budafoki út 56. (T-Systems, IQSYS Zrt. irodaépülete)<br />
(Megközelítés tömegközlekedéssel: 103, 33 bússzal az Újbuda Centerrel szemben.)<br />
Az esemény részletes programja <a href="http://poziteam.hu/bovitett-muhely-it-es-tudasmenedzsment/" target="_blank">itt </a>olvasható.<br />
Részvétel ingyenes, regisztráció <a href="http://poziteam.hu/esemenyek/event/it-es-tudasmenedzsment-bovitett-muhely/" target="_blank"> itt </a>lehetséges.</p>
<p>Ízelítő a programból:</p>
<ul>
<li>A tudásmenedzsment és informatika („Se veled, se nélküled!”) Gyulay Tibor (POZITEAM – Knoco Hungary, ügyvezető)</li>
<li>Szervezetközi együttműködés a Tudásbázis Keretrendszer segítségével Bencsik György  marketingvezető,  Geoview Systems Kft.</li>
<li>Kereső szoftver helye a tudásvagyon kezelésében Habók Lilla, IQSYS</li>
<li>Open Source szoftver modell kritikai elemzése Lévai András (a POZITEAM szakmai közösségének tagja)</li>
<li>Egy LMS (Learning Management System) használatának tapasztalatai a tudásmenedzsment tükrében Petákné Balogh Anikó, Gábor Dénes Főiskola</li>
<li>Az e-learning alkalmazás tapasztalatai az OTP-ben Kerék László OTP, osztályvezető</li>
<li>OTP MS Lync bevezetés terve Csiki Gergely, OTP képzésfejlesztő</li>
<li>Vállalati közösségi platform (Qontext) Pécsi Ferenc, Soreo.biz</li>
</ul>
<p>&nbsp;</p>
<p>&nbsp;</p>
<p>&nbsp;</p>
<p>&nbsp;</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://poziteam.hu/2012/04/18/it-es-tudasmenedzsment-kapcsolata/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Az MTA 9. TM szakmai fóruma</title>
		<link>http://poziteam.hu/2012/04/12/az-mta-9-tm-szakmai-foruma/</link>
		<comments>http://poziteam.hu/2012/04/12/az-mta-9-tm-szakmai-foruma/#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 12 Apr 2012 09:27:21 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Gyulay Tibor</dc:creator>
				<category><![CDATA[Cikkek]]></category>
		<category><![CDATA[MTA]]></category>
		<category><![CDATA[Tudásmenedzsment]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://poziteam.hu/?p=2749</guid>
		<description><![CDATA[Hidak és járható utak  a tudomány és a gyakorlat között Szubjektív beszámoló a konferencia Egyénre szabott tudásmenedzsment szolgáltatások &#8212; Intézményesítetté váló tudásmenedzsment megoldások  szekciójáról: Április 4-én már 9. alkalommal szervezte meg az MTA Tudásmenedzsment Munkabizottsága szakmai fórumát. Tanácsadóként az a megtiszteltetés ért, hogy mi tarthattuk meg a program bevezető előadását. Cikkünkben az előadásunk anyaga mellett [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Hidak és járható utak  a tudomány és a gyakorlat között</strong><br />
Szubjektív beszámoló a konferencia <em>Egyénre szabott tudásmenedzsment szolgáltatások &#8212; Intézményesítetté váló tudásmenedzsment megoldások </em> szekciójáról: Április 4-én már 9. alkalommal szervezte meg az MTA Tudásmenedzsment Munkabizottsága szakmai fórumát. Tanácsadóként az a megtiszteltetés ért, hogy mi tarthattuk meg a program bevezető előadását. Cikkünkben az előadásunk anyaga mellett egy rövid beszámolóval is szolgálunk a rendkívül színes szakmai programokról.<br />
Ezúton szeretnénk gratulálni Dr, habil Noszkay Erzsébet professzornak a 9 éve általa elindított MTA TM munkabizottság sikeréhez!</p>
<p><span id="more-2749"></span>Bevezető előadásomban a <em><strong>tanácsadó híd szerepéről</strong></em> is beszéltem, és a program során megbizonyosodtam arról, hogy tényleg szükség van a TM szakma különböző szereplői közötti közvetítésre. A tudomány és a gyakorlat képviselői gyakran beszélnek el egymás mellett, az elmélet és a szervezeti alkalmazások ritkán feleltethetők meg egymásnak egyszerűen. Nem is baj, ha a mindenki azzal foglalkozik, amihez igazán ért, de a hosszú távon a sikerek azon múlnak, hogy a törekvéseket milyen mértékben sikerül egy irányba állítani. A tanácsadók sokat tehetnek azért, hogy a gyakorlati alkalmazások a legfrissebb tudományos eredményekre épüljenek, illetve, hogy a tudomány alkalmazható eredményekkel segítse a felhasználókat.</p>
<p>A fenti gondolatsort a rendkívül színes tartalmú előadások inspirálták.<br />
Mivel az előadások anyagai valószínűleg hamarosan elérhetővé válnak (amint felkerülnek valamilyen publikus felületre tájékoztatjuk olvasóinkat), nem próbálkozom az elhangzottak tényszerű visszaadására, csak néhány gondolatot szeretnék kiragadni az egy nap tömény tartalmából.<br />
A közösségek, tudásközösségek szerepét a szakmai legendáitól származó idézetekkel mutatta be <em>Tomka János</em>.<br />
Az OTP mentori rendszeréről szóló előadást a mi közösségünk már hallhatta <em>Kerék László</em> tolmácsolásában. Most is üde színfolt volt a bemutató az inkább elmélet orientált közegben.<br />
A coaching is terítékre került. Számomra továbbra is inkább a kompetencia menedzsmenthez kötődik ez a műfaj, és kicsit túldimenzionáltnak érzem a téma kezelését. <em>Kunos István</em> precíz összefoglalója egy ponton azért borzolta a kedélyeket: szerinte a csoportos coaching nem hatékony, &#8220;módszer-idegen&#8221;.<br />
<em>Bencsik Andrea</em> a mentorlással kapcsolatban vetett fel érdekes gondolatokat: megtudhattuk, többek között, hogy a életre készülő egyetemisták milyen fontosnak tartják ezt a támogató formát.<br />
Számomra szívmelengető volt az néhány előadás, ami a web2-es alkalmazások bevezetéséről szólt a felsőfokú oktatásban. Véleményem szerint, nagy szükség lenne a paradigmaváltásra az egész oktatási rendszerünkben, és jó volt látni, hogy néhány oktató jelentős erőfeszítéseket tesz, és komoly eredményeket ér el az új típusú tudásmegosztó közelítésmóddal. Hosszú még az út, de minden biztató jelnek örülnünk kell! Gratulálok a teameknek, és köszönet az előadóknak! (<em>Kis Márta, Magyar Tímea</em>, &#8230;)</p>
<p>Összességében úgy gondolom, hogy az albizottság által 9 éve megkezdett munka komoly hatással van a magyarországi TM kultúra fejlesztésére. A mostani konferencia is értékes adalékokkal szolgált a téma iránt érdeklődők számára. Kár, hogy (szervezők anyagi, és emberi erőforrás korlátai miatt), az esemény nem kapott nagyobb nyilvánosságot! Több részvevőt érdemelt volna a rendezvény!</p>
<p>Előadásom <a href="http://www.slideshare.net/poziteamkft/mta-konf-120404bevezetea" target="_blank">itt</a> található:</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://poziteam.hu/2012/04/12/az-mta-9-tm-szakmai-foruma/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>2</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Bővített műhely az Audi-nál júniusban</title>
		<link>http://poziteam.hu/2012/04/12/bovitett-muhely-az-audi-nal-juniusban/</link>
		<comments>http://poziteam.hu/2012/04/12/bovitett-muhely-az-audi-nal-juniusban/#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 12 Apr 2012 01:06:13 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Gyulay Tibor</dc:creator>
				<category><![CDATA[Nincs kategorizálva]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://poziteam.hu/?p=2770</guid>
		<description><![CDATA[Sokan érdeklődnek az Audi Hungária tudásmenedzsment törekvéseit bemutató szakmai találkozónk iránt. Örömmel számolhatunk be, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytatunk a gyár képviselőivel, és továbbra is nyitottan állnak a közös program megszervezéséhez. Májusban várható a vezetői tudás kezelésére indított 1,5 éves projekt hivatalos zárása. Ezután kerülhet sor az eredmények nyilvános bemutatására, így várhatóan júniusban tudjuk megszervezni a [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Sokan érdeklődnek az Audi Hungária tudásmenedzsment törekvéseit bemutató szakmai találkozónk iránt. Örömmel számolhatunk be, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytatunk a gyár képviselőivel, és továbbra is nyitottan állnak a közös program megszervezéséhez. Májusban várható a vezetői tudás kezelésére indított 1,5 éves projekt hivatalos zárása. Ezután kerülhet sor az eredmények nyilvános bemutatására, így várhatóan júniusban tudjuk megszervezni a várt programot. Nagyon valószínű, hogy a műhelyt egy gyárlátogatással is sikerül összekötni.</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://poziteam.hu/2012/04/12/bovitett-muhely-az-audi-nal-juniusban/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
	</channel>
</rss>

